pontok-07

 

 

 

A biztos lakhatás olyan alap, amely minden mást meghatároz az egészségi állapottól kezdve a munkavállaláson át az iskolai teljesítményig.

Miért hagyjuk akkor, hogy tömegek számára jelentsen állandó aggodalmat és méltatlan életkörülményeket a lakhatási helyzetük?

El tudsz képzelni olyan országot, ahol senkinek nem kell aggódnia az albérlete miatt, ahol nem laknak emberek tömeges szállókon, és ahol senki nem fagy meg a téli hidegben?

Zsuzsi
Egyedülálló, egy gyermeket nevelő szülőként hosszú évekig tartott míg a lányommal önkormányzati lakáshoz jutottunk.
Bence
Nem tudtuk fizetni a devizahitelt, két éve kilakoltatták a családomat a közös házunkból. Egyikünknek sincs lakástulajdona, én most olcsón lakom barátoknál, de a legnehezebb, hogy a nagymamám 70 éves korára lakás nélkül maradt, albérletben él.
Jutka
A férjemmel 7 évig éltünk utcán, ott aludtunk, ahol ránk esteledett. Ácsolt sátorban is próbáltunk otthont teremteni magunknak. 21 éve vagyunk befogadva egy magánterületre, ahol egy magunk alkotta kunyhóban élünk.
Fanni
A lakhatási válság nemcsak a pénztárcát terheli meg, de bizonytalan helyzetbe hozza az elmét, hosszú távú stresszt eredményez. Ezt nekem is át kell élnem gyerekkorom óta: mindig ott lebeg a fejem felett, hogy innen el kell menni, ki tudja mikor és hová.
András
Hajósként dolgoztam, voltam a MAHARTnál és szállodáknál is. Később munkanélküli lettem. Tizenkét éve vagyok hajléktalan, laktam már szállón is, most az utcán élek. Van egy nagy lányom és egy unokám.
Mária
Laktam már mindenhol, ahol egy ember lakhat: albérletben, gyermek- és anyaotthonban, később szállón, utcán, híd alatt. Többszöri pályázás után sikerült beköltözni egy egyesület által fenntartott szociális bérlakásába.
Tímea
Állami gondozásba kerültem, aztán utógondozásba. Laktam szállón, albérletben, szükséglakásban és most megint hajléktalanszállón, ahol két évig lehet lakni, aztán ki kell költözni.
Krisztina
Egy ideig anyaotthonban éltem, onnan el kellett jönni, elvették a négy gyerekemet. Az erdőben éltem, aztán lebontották a házat. Szállón is laktam, de aztán a kiskutyát oda nem vihettem be. Most szociális bérlakásban élünk, jó, mert együtt van a család.
Zsuzsi
A fiammal albérletben laktunk, viszont a nyugdíjamból már nem tudom ezt fenntartani, ezért egy hajléktalanszállón élek. Nagyon szeretnék önkormányzati vagy más szociális bérlakásba költözni.
Szociális munkásként dolgozom. A havi keresetemből egyedül képtelen lennék fenntartani egy albérletet.
Márton
Szállón lakom, tudok alkalmazkodni, nem érzem itt rosszul magam.
Rebeka
Állandó munkahellyel is nehezen fizetem az albérletem. Feladva mindenem én még hazaköltözhetek vidékre. Hova menjen, akinek ez sincs?
Viki
Két diplomás, egyedülálló, fiatal felnőttként a fizetésem felét arra költöm, hogy legyen hol laknom.
Kíváncsiak vagyunk a történetedre! Ha érintett vagy, és szeretnéd velünk megosztani a történetedet, vagy tennél a lakhatási szegénység ellen,
írj nekünk!

Magyarországon a rendszerváltás óta nincs átfogó lakáspolitika.

Az elmúlt évtizedben a lakásárak az európai átlagnál meredekebben emelkedtek. Az állami támogatások a tulajdonszerzést támogatják, ami a lakhatási szegénységben élők tömegei számára elérhetetlen cél.

Ugyanebben az időszakban az albérletárak megduplázódtak, a szociális bérlakások száma folyamatosan csökken.

A lakhatás költségeinek kifizetése minden ötödik háztartás számára nehézséget jelent, az emberek ötöde túlzsúfolt lakásban él, a 18 év alatti gyerekek csaknem 40 százaléka!

Hazánkban átlagosan 230 ember hal meg évente a téli hideg következtében. Sokan otthon, fűtetlen lakásban fagynak halálra, sokan az utcán.

LEHETNE MÁSKÉPP?

 

 

Igen! Nemzetközi példák és szakpolitikai javaslatok is rendelkezésre állnak a helyzet javítására.

Te is tehetsz érte, hogy a döntéshozók belássák, szükség van olyan lakáspolitikára, amely emberhez méltó lakhatást biztosít minden Magyarországon élő számára.

Beszélgess és tájékozódj!

Tudj meg többet a lakhatási válságról, beszélgess érintettekkel, ismerősökkel, hajléktalan emberekkel. Ne hagyd, hogy a félelemkeltés erősebb legyen az együttérzésnél.

Ha több lakásnak is tulajdonosa vagy, és nincs égető szükséged a magas profitra, add ki a lakásodat hosszú távra, a piaci áron alul olyan embereknek, akik nem tudnák megfizetni a magasabb bérleti díjat.

 

Járj el az önkormányzat nyilvános üléseire, javasold a polgármesternek és a képviselődnek, hogy működtessenek több szociális bérlakást, korlátozzák a rövid távú szálláshelykiadást.

 

Lobizz az országgyűlési képviselődnél, és a következő országgyűlési választásokon szavazz olyan képviselőre, akiknek a programjában szerepelnek a lakhatási válságot enyhítő javaslatok.

 

Ismerj meg olyan szervezeteket, akik a lakhatási válság enyhítésén dolgoznak, kövesd a munkájukat és önkénteskedj náluk!

Mentsd el ezt a számot:

+36 1 338 41 86!

Ha a hidegben otthontalan embert látsz, akit a megfagyás veszélye fenyeget, hívd a Menhely Alapítvány diszpécser szolgálatát!