Összefoglaltuk az Európai Bizottság megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervét

A lakhatási válság egyre súlyosabban és egyre szélesebb társadalmi rétegeket érint az Európai Unióban. Ezért az Európai Bizottság 2025-ben elkészítette A megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervet, amely ismerteti a válság főbb okait, és négy pillér köré csoportosítva tíz kulcsfontosságú cselekvési területet határoz meg annak érdekében, hogy az Európai Unió és a tagállamok együttműködve és hatékonyan kezeljék a lakhatási válságot. A terv rövidített kivonatát Thury György készítette, az eredeti, teljes közlemény itt olvasható.

A megfizethető lakhatásra vonatkozó első európai terv egy sor konkrét intézkedést mutat be, amelyekkel kezelni lehet a válság strukturális okait és eredményeket lehet elérni az európai polgárok számára. Célja a lakáskínálat növelése, a beruházások és reformok ösztönzése, valamint a leginkább érintett emberek és területek támogatása. Emellett új módot ad arra, hogy az uniós intézmények, a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok, a pénzügyi szervezetek és az érdekelt felek együttműködjenek a lakhatási válság kezelése érdekében.

A lakhatás továbbra is elsősorban a tagállamok, a régiók és a városok hatáskörébe tartozik. Az EU teljes mértékben betölti majd a rá eső szerepet, de csak a minden szinten megvalósuló együttes fellépéssel biztosíthatjuk, hogy minden európai polgár hozzáférjen a megérdemelt otthonához.

1. Európa lakhatási válsága: sürgető és közös kihívás

2013 és 2024 között a nominális lakásárak több mint 60 %-kal emelkedtek az EU-ban, gyorsabban, mint a háztartások jövedelme, míg az átlagos bérleti díjak mintegy 20 %-kal nőttek, az új bérleti díjak pedig ennél lényegesen jobban emelkedtek. Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkentek a lakáskínálatba történő beruházások. A kínálat a magas építési költségek, az innovációs hiányosságok, a szakképzett munkaerő hiánya és a túlzott bürokrácia miatt nem tartott lépést a változó kereslettel.

A lakhatási válság már a társadalom egyre szélesebb rétegeit érinti, mivel egyre több közepes jövedelmű háztartás szembesül nehézségekkel a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés terén. Társadalmunk leginkább hátrányos helyzetű tagjai küzdenek a legnagyobb nehézségekkel, mivel emelkednek a bérleti díjak, korlátozott a szociális lakásokhoz való hozzáférés, ami a hajléktalanság növekvő kockázatával jár.

Egyesen területeken a válság különösen élesen érezhető. A legnagyobb nyomás az európai városokra és a népszerű turisztikai célpontokra nehezedik. Ugyanakkor az elnéptelenedő és vidéki területek az árak csökkenésével, valamint az alapvető szolgáltatások és infrastruktúra elérésének nehézségeivel szembesülnek. 

2. Európa válasza: A megfizethető, fenntartható és minőségi lakhatásra vonatkozó terv

Európa közös lakhatási kihívása közös választ igényel. Az EU erősebb szerepet játszhat és kell is játszania a nemzeti, regionális és helyi erőfeszítések támogatásában, koordinálásában és fokozásában – nem azok helyettesítésével, hanem közös törekvések és erőforrások biztosításával. A tervben bemutatott intézkedések széles körű konzultációkon alapulnak, beleértve egy nyilvános konzultációt is, amelyre több mint 13 300 válasz érkezett.

A megfizethető lakhatásra vonatkozó európai terv négy pillérre épül, amelyekkel kapcsolatban intézkedésekre van szükség: 

1. a kínálat növelése; 
2. beruházások mozgósítása;
3. az azonnali támogatás lehetővé tétele a reformok előmozdítása mellett;
4. a leginkább érintett személyek támogatása. 

E négy pilléren belül a terv tíz olyan kulcsfontosságú cselekvési területet határoz meg, amelyeken az EU hozzáadott értéket teremthet, és támogathatja más hatóságok és érdekelt felek erőfeszítéseit. Javaslatot tesz továbbá azokra a területekre, ahol a tagállamok prioritásként járhatnak el és kell is eljárniuk. Az új Európai Lakásszövetség a tagállamok, városok, régiók, más uniós intézmények és érdekelt felek közötti együttműködés és a bevált gyakorlat megosztása révén támogatni fogja ezeket az intézkedéseket. 

I. pillér: A kínálat növelése

A lakáskínálat és lakáskereslet közötti eltérés kezeléséhez jelentősen növelni kell az új otthonok számát, különösen a legkeresettebb területeken. A szociális és megfizethető lakhatás lehetőségeinek bővítése különösen fontos az alacsony és közepes jövedelmű háztartások támogatása érdekében.

A lakáskínálatot visszaveti az építőipar és a felújítási ágazat alacsony termelékenysége, nem kielégítő mérete és kapacitása, illetve magas költségei, valamint a képzett munkaerő hiánya. A kormányzás minden szintjén megjelenő bonyolult szabályozás további késedelmeket és költségeket eredményez. 

Az új építkezések mellett prioritásként kell kezelni a meglévő épületállomány hatékony felhasználásának maximalizálását, elkerülve a szükségtelen bontásokat és pazarlást. Ez magában foglalja az energetikai szempontból nem hatékony épületek felújítását és rendeltetésük módosítását, az üres ingatlanok újbóli használatba vételét, valamint a rövid távú szálláshely-szolgáltatások szabályozását, amennyiben az versenyez a hosszú távú lakáshasználattal. A közlekedési összeköttetések, a széles sávú telekommunikációs kapcsolat és az alapvető szolgáltatások fejlesztése ugyancsak életképesebbé és vonzóbbá teheti a vidéki térségekben alulhasznosított lakásokat, ezzel enyhítve a városi piacokra nehezedő nyomást és támogatva a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődést EU-szerte.

Kapcsolódó intézkedések:

1. Az építőipar termelékenységének, kapacitásának és innovációjának erősítése

• Helyzet összefoglalása: Az elmúlt tíz évben az építési és felújítási költségek gyorsabban nőttek, mint az infláció, miközben az ágazat termelékenysége stagnált. Az építőiparban jelenleg háromszor nagyobb a munkaerő- és szakemberhiány, mint egy évtizeddel ezelőtt. 
• Az Európai Bizottság intézkedései:
  • A Bizottság előmozdítja az építési és felújítási anyagok és módszerek innovációját, valamint támogatja a körforgásosabb és digitálisabb folyamatokra való átállást a lakásépítésre vonatkozó új európai stratégia révén.
  • Biztosítja, hogy a vállalatok és a szakemberek határokon átnyúlóan nyújthassanak építési szolgáltatásokat az építési szolgáltatásokról szóló jogszabály által.
  • Kezeli az építőipari szakemberhiányt képzési programok bevezetésével. 
  • Figyelemmel kíséri az esetleges versenyellenes gyakorlatokat.
• Javaslatok a tagállamok számára: A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják ki az uniós jog kínálta lehetőségeket, és támogassák azokat a beruházásokat, amelyek az építőipart megfizethetőbbé, illetve fenntarthatóbbá tehetik.

2. A bürokrácia csökkentése a lakáskínálat bővítésének felgyorsítása érdekében 

• Helyzet összefoglalása: A lakáskínálatra számos, uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten meghatározott szigorú szabály vonatkozik (építési szabályzatok, földhasználati és körzetkijelölési politikák, a közbeszerzést és a helyi adók). Ezek azonban túl gyakran vezetnek az adminisztráció bonyolultságához, ami szükségtelen költségeket és késedelmeket eredményez, korlátozva a lakáskínálatot ott, ahol a legnagyobb szükség van rá.
• Az Európai Bizottság intézkedései:
  • A Bizottság hozzá fog járulni a bürokrácia csökkentéséhez egy a lakhatás egyszerűsítésére irányuló csomag előterjesztésével, azonosítva a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentésének lehetőségeit különösen a kkv-k esetében, felgyorsítva az engedélyezési folyamatokat.
  • A tagállamok támogatása az uniós szabályok hatékony végrehajtásában.
• Javaslatok a tagállamok számára: A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a nemzeti, regionális és helyi tervezési, körzetkijelölési és engedélyezési szabályokat és építési szabályzatokat, növeljék az adminisztratív kapacitást és a digitalizációt, valamint használják ki a közbeszerzési irányelvek által kínált rugalmassági mechanizmusokat.

3. A lakhatás megfizethetőségének, fenntarthatóságának és minőségének ötvözése 

• Helyzet összefoglalása: A lakhatás megfizethetőségének növelése nem mehet a fenntarthatóság vagy a minőség rovására. Az energiaköltségek teszik ki a háztartások megélhetési kiadásainak jelentős részét. A lakások energiahatékonyságára fordított minden egyes euró 12 euró energiamegtakarítást jelent a beruházás élettartama alatt. A lakóépületek energiahatékonyságának növelését célzó felújítások előmozdítása ezért kulcsfontosságú a költségcsökkentés szempontjából.
• Az Európai Bizottság intézkedései:
  • A Bizottság csökkenti a háztartások energiaszámláit azáltal, hogy felgyorsítja a felújításokat az alábbiak révén: 

• Elindítja az új partnerségek a jobb otthonokért kezdeményezést.
• Iránymutatást ad az egyablakos szolgáltatásokról.
• Támogatja a tagállamokat a nemzeti épületfelújítási tervek kidolgozásában. 
• Gyakorlati eszközökkel támogatja az energiaközösségek fejlesztését, valamint előmozdítja a városrészek rehabilitációját. 
• Javaslatok a tagállamok számára: A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a meglévő épületek felújítását és rendeltetésmódosítását, elkerülve eközben a szükségtelen bontásokat, a városrészek újjáélesztésének egyik módjaként.

II. pillér: Beruházások mozgósítása 

A teljes lakáskínálati beruházás – beleértve a köz- és magánfinanszírozást is – számos tagállamban csökkent, és továbbra is elmarad a lakáskínálat fellendítéséhez szükséges szinttől. Ebben számos tényező játszik szerepet: a súlyos pénzügyi válságot követően kevesebb állami finanszírozás áll rendelkezésre, emelkednek a telek- és építési költségek, szigorodnak a hitelfeltételek. Ahhoz, hogy a következő évtizedben létrejöjjenek a lakáshiány kezeléséhez szükséges beruházások, elengedhetetlen lesz több köz- és magánberuházás mozgósítása. 

Az EU azáltal támogatja ezt a célkitűzést, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben már legalább 43 milliárd euró összegű lakhatással kapcsolatos beruházást mozgósított. A 2028–2034-es időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésben új finanszírozási lehetőségek fognak rendelkezésre állni (nemzeti és regionális partnerségi tervek, Uniós Támogatási Eszköz, Európai Versenyképességi Alap). Az uniós szintű fokozott támogatás mellett a tagállamoknak is bővíteniük kell a beruházásokat. A Bizottság ezért az állami támogatási szabályok felülvizsgálata révén megkönnyíti a tagállamok számára a megfizethető lakhatás pénzügyi támogatását. Emellett a lakáskínálatba történő beruházások mozgósításához elengedhetetlen a pénzügyi szereplők széles körű koalíciója is.

4. További köz- és magánberuházások mozgósítása

• Helyzet összefoglalása: A megfizethető és szociális lakhatásba történő beruházási lehetőségek továbbra is túlságosan széttagoltak, és gyakran nem rendelkeznek a befektetők és projektgazdák vonzásához szükséges láthatósággal. A magánberuházás alapvető fontosságú: minden mechanizmust be kell vetni, beleértve a köz- és magánszféra közötti partnerségeket is. 
• Az Európai Bizottság intézkedései:
  • A Bizottság kulcsfontosságú partnerek szoros együttműködésben kidolgozza a megfizethető és fenntartható lakhatást célzó új páneurópai beruházási platformot köz- és magánbefektetések mobilizálása érdekében.
  • Új lakáscélú beruházásokat mozgósít.
  • Segíti a tagállamokat a lakásberuházásokra vonatkozó méretezhető és innovatív finanszírozási modellek kidolgozásában.
  • Megvizsgálja a megfizethető és szociális lakhatásra vonatkozó önkéntes beruházási keret kidolgozásának lehetőségét annak érdekében, hogy segítse a befektetőket beruházásaik növelésében. 
• Javaslatok a tagállamok számára: A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat és a régiókat, hogy fokozzák a szociális és megfizethető lakhatás támogatására irányuló beruházásaikat, többek között pénzügyi eszközöknek és vegyes finanszírozásnak a jelenlegi kohéziós politika keretében történő igénybevételével, valamint a következő partnerségi terveik révén.

5. A szociális és megfizethető lakhatás gyorsabb és egyszerűbb állami támogatásának lehetővé tétele

• Helyzet összefoglalása: A hatályos állami támogatási szabályok értelmében az EU-tagállamok az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat alapján rugalmasan támogathatják a szociális lakáshoz juttatást a hátrányos helyzetű és kevésbé előnyös szociális helyzetben lévő csoportok javára. Ezt a támogatást nem kell bejelenteni a Bizottságnak, függetlenül a támogatás összegétől. A megfizethető lakhatáshoz nyújtott támogatás felső határa azonban évi 15 millió euró volt, az ennél magasabb összegek esetén bejelentési kötelezettség állt fenn.
• Az Európai Bizottság intézkedései: A Bizottság a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, valamint az érdekelt felek kérésére felülvizsgálta az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy
  • lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén a Bizottságnak való előzetes bejelentés és a Bizottság engedélye nélkül támogassák a megfizethető lakhatással kapcsolatos projekteket,
  • lehetővé tegye számukra, hogy saját helyzetüknek és lakhatási igényeiknek megfelelően határozzák meg a szociális és megfizethető lakhatás támogatására vonatkozó módozatokat, a célcsoportokat, a jogosultsági kritériumokat, a lakásárat és a minőségi standardokat,
  • egyszerűsítse az állami támogatásokra vonatkozó adminisztratív követelményeket.

III. pillér: Az azonnali támogatás lehetővé tétele a reformok előmozdítása mellett 

Egyes városrészek, különösen a nagyvárosokban, de más turisztikai központokban is, súlyos, a lakhatás megfizethetőségével kapcsolatos problémákkal küzdenek. Ezeken a lakhatási nyomás alatt álló területeken a rövid távú szálláshely-szolgáltatások gyors térnyerése és a spekulatív beruházási gyakorlatok együttesen fokozhatják a versenyt a korlátozott lakásállományért, ami növeli az árakat. Fennáll a veszélye annak, hogy a helyi lakosok a megfizethetetlen árak és bérleti díjak miatt kiszorulnak a piacról, míg mások nem tudnak munkát vállalni vagy oktatási lehetőségeket igénybe venni, mivel nem találnak olyan lakást, amelyet megengedhetnének maguknak.

Az EU jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések révén támogatni fogja a lakhatási nyomás alatt álló területeket a megfizethető lakhatás előmozdítása érdekében. Ez magában foglal egy keretet, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy azonosítsák a lakhatási nyomás alatt álló területeket, és tisztázzák, hogy milyen célzott és arányos intézkedések hozhatók a rövid távú szálláshely-szolgáltatások kezelése, valamint a lakhatás megfizethetőségének védelme és előmozdítása érdekében ezeken a területeken. Ezt ki kell egészíteni a lakhatás megfizethetőségének javítását célzó hosszú távú strukturális reformokokkal a tagállamok hatáskörébe tartozó számos területen, például az üresen álló ingatlanokkal kapcsolatos intézkedések, a szociális lakások fejlesztése, a helyi közlekedés, az adózás és az adminisztratív eljárások terén. 

Kapcsolódó intézkedések:

6. A rövid távú szálláshely-szolgáltatások kezelése a lakhatási nyomás alatt álló területeken

• Helyzet összefoglalása: A rövid távú szálláshely-szolgáltatások 2018 és 2024 közötti 93 %-os gyors növekedésének köszönhetően az alkalmi szolgáltatásokból jelentős kereskedelmi tevékenység lett, ami korlátozhatta a megfizethető lakások kínálatát. A népszerű célállomásokon a lakásállomány akár 20 %-át is kitehetik. Meg kell őrizni a rövid távú szálláshelykiadás előnyeit, ugyanakkor csökkenteni kell a negatív hatásokat. A nemzeti és helyi hatóságoknak nagyobb jogbiztonságra van szükségük a megfelelő intézkedések meghatározásához. 
• Az Európai Bizottság intézkedései: A Bizottság javaslatot tesz egy a rövid távú bérbeadásra vonatkozó új jogalkotási kezdeményezésre. Ez a kezdeményezés a megfizethető lakhatásról szóló jogszabály központi eleme lesz, amelynek célja, hogy nyilvánosan elérhető adatok alapján támogassa a hatóságokat a lakhatási nyomás alatt álló területek azonosításában, és lehetővé tegye számukra intézkedések meghozatalát a lakhatás megfizethetőségének védelme és előmozdítása érdekében 
• Javaslatok a tagállamok számára: A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a területükön a rövid távú szálláshely-szolgáltatásokra vonatkozó adatokat, és értékeljék azoknak a lakhatás megfizethetőségére gyakorolt hatását.

7. A lakáspiaci spekuláció kezelése

• Helyzet összefoglalása: A rövid távú nyereségorientált beruházásokra utaló jelek aggályokat vetnek fel a piaci torzulások, a túlértékeltség és a spekulatív nyomás tekintetében. A tulajdonviszonyokra és a kulcsfontosságú ingatlanügyletekre vonatkozó korlátozott adatok és az átláthatóság hiánya akadályozza a hatóságokat a piaci fejlemények nyomon követésében. Az ilyen adatok hatékonyabb gyűjtése és elemzése előfeltétele annak, hogy fel lehessen mérni a spekulatív magatartás mértékét és lakáspiacra gyakorolt hatását, és ezt követően intézkedéseket lehessen hozni annak kezelésére. A megfizethető és szociális lakások mennyiségének és rendelkezésre állásának növelése, valamint a nonprofit vagy korlátozottan profitorientált lakásszolgáltatók támogatása hozzájárulhat az áringadozások kezeléséhez.
• Az Európai Bizottság intézkedései:
  • A Bizottság elemzést mutat be a lakásárak alakulásáról, beleértve az ingatlanspekulációs mintákra vonatkozó rendelkezésre álló bizonyítékokat. Előmozdítja a lakóingatlan-piac nagyobb átláthatóságát.
  • Megkönnyíti a nonprofit lakásszolgáltatókba történő beruházásokat. 
  • Elősegíti a társaktól való tanulást és az innovációt az ingatlanspekuláció kezelése terén.
• Javaslatok a tagállamok számára: A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vezessenek be intézkedéseket a káros spekulatív magatartások korlátozására a lakáspiacon, többek között hatékony adópolitikák kidolgozása, a piac átláthatóságának javítása, valamint annak révén, hogy az új fejlesztések egy részét szociális és megfizethető lakhatásra fordítják.

8. A tagállamok strukturális reformjainak előmozdítása

• Helyzet összefoglalása: A lakhatás megfizethetőségének növelése érdekében a tagállamoknak strukturális reformokat kell végrehajtaniuk a különböző szakpolitikai területeken. A bürokrácia csökkentése, valamint az adminisztratív kapacitásba és a digitális megoldásokba történő beruházások mozgósítása kulcsfontosságú a megfizethető és szociális lakhatás kínálatának növeléséhez. A reformoknak támogatniuk kell mind a hiánnyal küzdő városi területeket, mind a népességcsökkenéssel küzdő vidéki és távoli területeket. Különös figyelmet kell fordítani a szociális bérlakásokra, mivel azok kínálata az elmúlt évtizedekben csökkent az EU-ban. Az OECD szerint a szociális lakások átlagos aránya jelenleg az uniós lakásállománynak csupán mintegy 6–7 %-át teszi ki.
• Az Európai Bizottság intézkedései:
  • Segíti a tagállamokat a megfizethető és szociális lakhatást célzó hatékony reformok kidolgozásában szigorúbb nyomon követés és célzott ajánlások révén.
  • Létrehoz egy uniós szintű hozzáférési pontot a lakhatási adatokhoz és elemzésekhez az adatvezérelt szakpolitikai döntéshozatal további megerősítése érdekében.
  • Támogatja a megfizethetőséget előmozdító adópolitikák kialakítását.
  • Technikai, valamint pénzügyi támogatást nyújt a reformok végrehajtásához. 
• Javaslatok a tagállamok számára: A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hajtsanak végre a megfizethetőségre összpontosító ambiciózus és átfogó reformokat, teljes mértékben kihasználva a rendelkezésre álló adatmegosztási, kölcsönös tanulási és technikai segítségnyújtási lehetőségeket, többek között az Európai Lakásszövetségen belül.

IV. pillér: A leginkább érintett személyek támogatása

A lakhatási válság nem egyformán érint minden embert. Egyes csoportokat aránytalanul sújtanak a növekvő lakhatási költségek és a megfizethető otthonokhoz való korlátozott hozzáférés. 

2021-ben valamennyi tagállam elkötelezte magát azon közös cél mellett, hogy 2030-ig megszűnjön a hajléktalanság Európában. Az eddig tett erőfeszítések ellenére a hajléktalanság mértéke egyre nő: az EU-ban több mint egymillió ember (köztük 400 000 gyermek) él hajléktalanként.

Az alacsony jövedelmű csoportokat különösen súlyosan érinti a lakhatási válság. A hátrányos helyzetű csoportok – például az alacsony nyugdíjjal rendelkező idősek, az egyedülálló szülők, a szegénység kockázatának kitett gyermeket nevelő családok, az LMBTIQ+-személyek, a nemi alapú erőszak áldozatai, a romák és más marginalizált kisebbségek, a migránsok és a kirekesztés vagy megkülönböztetés kockázatának kitett egyéb csoportok – sajátos kihívásokkal találkoznak a lakhatáshoz való hozzáférés terén. Emellett a fogyatékossággal élő személyek is azzal szembesülnek, hogy korlátozott mértékben áll rendelkezésre az akadálymentes lakhatás, ami növeli az intézményi elhelyezés kockázatát.

A rossz lakásminőség és energiahatékonyság hozzájárul az energiaszegénységhez. Mintegy 42 millió európai nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse otthonát.

Kapcsolódó intézkedések:

9. Lakhatás a fiatalok számára

• Helyzet összefoglalása: A megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés sok fiatal számára egyre kevésbé elérhető, ami korlátozza függetlenségüket, valamint a társadalomban és a gazdaságban való részvételüket.
• Az Európai Bizottság intézkedései:
  • A Bizottság segíti több diákszállás építését (InvestEU, páneurópai beruházási platform, kohéziós források).
  • Felmérik egy olyan garanciarendszer megvalósíthatóságát, amely csökkenti vagy megszünteti a kaució szükségességét.
  • Innovatív szállásmodelleket azonosít, illetve terjeszt diákok és fiatalok körében.
• Javaslatok a tagállamok számára: A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre célzott programokat a fiatalok lakhatáshoz való hozzáférésének javítása érdekében, beleértve a megfizethető bérleti lehetőségeket és a közös vagy közösségi formák támogatását.

10. A hajléktalanság kezelése, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő bérlők és háztartások támogatása

• Helyzet összefoglalása: A hajléktalanság tartós és összetett kihívás, amelyet lakhatásközpontú megoldásokkal kell kezelni (pl. Elsőként Lakhatás), amelyeket a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelemre irányuló integrált megközelítések kísérnek. A szociális lakhatás elérhetőségének növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távú megoldásokat találjunk a hajléktalanság problémájára, valamint a társadalmi kirekesztés és a bizonytalan lakhatási helyzetek megelőzéséhez.
• Az Európai Bizottság intézkedései:
  • A Bizottság javaslatot tesz a lakhatásból való kirekesztettség elleni küzdelemről szóló tanácsi ajánlásra a szegénység elleni stratégia keretében a bizonytalan lakhatási helyzetben lévő kiszolgáltatott személyek támogatása, valamint a hajléktalanság megelőzése és kezelése érdekében.
  • Új beruházásokat mozgósít a szociális lakhatásba és a hajléktalanokat célzó lakhatásközpontú megoldásokba a páneurópai beruházási platformon keresztül.
  • A lakossági energiaügyi csomag részeként támogatja az energiaszegénység ellen küzdő háztartásokat.
• Javaslatok a tagállamok számára: A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat és a régiókat, hogy fokozzák a kiszolgáltatott csoportok támogatását, mozdítsák elő a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes lakhatáshoz való hozzáférését, és növeljék a bérleti szerződések átláthatóságát.

3. Európai Lakásszövetség az EU-n belüli együttműködés megerősítése érdekében

A lakhatási politika terén folytatott uniós szintű együttműködés eddig korlátozott volt, így a fellépések összehangolásának, a bevált gyakorlatok megosztásának és a közös célok elérése felé tett előrelépésnek a lehetőségei nagyrészt kiaknázatlanok maradtak. Az új Európai Lakásszövetség összefogja az összes kormányzati szintet – a városoktól és régióktól kezdve a nemzeti és európai intézményekig –, valamint a lakhatással foglalkozó legfontosabb érdekelt feleket, hogy előmozdítsák a megfizethető, fenntartható és minőségi lakhatás mindenki számára történő biztosítása iránti közös elkötelezettséget. A Szövetség az együttműködés, az egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréjének központjaként fog szolgálni Európa-szerte, kialakítva egy új módszert a lakhatás területén végzett uniós szintű munkára, és kapcsolatot teremtve az alulról szerveződő közösségekkel.