Miért az Elsőként Lakhatást módszer a hajléktalanság megszüntetésének legjobb eszköze?
Az Utcáról Lakásba! Egyesület abban hisz, hogy az embereknek lakásban kell élniük: az, hogy valakinek legyen otthona, a társadalmi részvételének alapvető feltétele. Az elmúlt 13 évben úttörőként dolgoztunk az Elsőként Lakhatást (Housing First) szemlélet hazai alkalmazásán. Munkánkat megismerhetik a www.facebook.com/utcarollakasba oldalunkon és a www.utcarollakasba.hu honlapunkon.
Jelenleg hazánkban óvatos becslések szerint is 20-30 000 ember él hajléktalanságban, míg az Európai Unióban számuk nagyjából 1 millió 300 főre tehető. A különböző hajléktalanellátó intézményekben, lakhatási és energiaszegénységben, vagy nem megfelelő lakhatási körülmények között élők száma pedig mindkét esetben sokszorosa ennek. A Habitat for Humanity adatai alapján Magyarországon a lakosság közel harmadát, azaz közel 3 millió embert érint a lakhatási szegénység. Azt, amit a terepen nap, mint nap tapasztaltunk, az Eurobarometer felmérése is alátámasztja: a városokban élő európaiak legsürgetőbb problémájukként a megfizethető lakhatási lehetőségek hiányát nevezték meg. A hajléktalanság és a lakhatási szegénység nem csupán szociális probléma, hanem mára az egyik legsúlyosabb európai társadalompolitikai kihívás.
Szakmai konszenzus, hogy krízisintervencióra épülő, lépcsőzetes hajléktalanellátó rendszerek önmagukban nem képesek tartós kilépést, lakhatást és ezen keresztül társadalmi integrációt biztosítani. A hajléktalanság kezelését célzó intézmények és intézkedések kudarcát felismerve, az uniós szintű döntéshozás fokozatosan a hajléktalanság megszüntetésére helyezi át a hangsúlyt. Az Európai Bizottság által 2025-ben elindított vonatkozó szakpolitikai keret, Affordable Housing Plan kimondja, hogy a hajléktalanság olyan tartós és összetett szociális probléma, amelyet lakhatás-vezérelt megoldásokkal, többek között Elsőként Lakhatást szemléletű modellben kell kezelni. A Bizottság a megfizethető lakhatási megoldásokat elősegítő szabályozási keret biztosításán kívül arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a következő többéves költségvetési keretből fokozzák a hajléktalanságban és más, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok támogatását, és kilátásba helyezi további támogatási eszközök kidolgozását. Ezek igénybevételéhez azonban elengedhetetlen egy állami szintű lakhatási stratégia kidolgozása – átfogó problématérképpel, az Affordable Housing Plan keretével összhangban lévő célokkal, a célokhoz igazított közpolitikai eszközökkel és monitoringgal.
Az Elsőként Lakhatást szemlélet
Az Elsőként Lakhatást nemzetközileg elismert módszertani innováció, ami az elmúlt 30 évben jelentősen átalakította a hajléktalan emberek számára nyújtott ellátások horizontját. Az intézményes hajléktalanellátással szemben a biztonságos, megfizethető lakhatást a méltóságteljes élet és a társadalmi részvétel kiindulópontjának, és nem végcéljának tekinti. Az Elsőként Lakhatást szemlélet ellátottjait nem hajléktalanként kezeli, akik elé lépcsőzetesen újabb és újabb akadályokat gördít az önálló lakhatás elérése előtt, hanem megszünteti hajléktalanságukat, és szolgáltatásokat kínál nekik annak érdekében, hogy megtartsák a lakhatást, javítsák fizikai és mentális egészségi állapotukat, elősegítsék munkaerőpiaci és társadalmi integrációjukat. Az Elsőként Lakhatást az intézményi ellátásokkal összehasonlítva hatékonyabban szünteti meg a hajléktalanságot – már a bevezetésekor az elsőként bevont, rendkívül sérülékeny célcsoporttal is sikeresnek bizonyult: akik szociális bérlakást kaptak, azoknak mindössze 3%-a került vissza az utcára a program első 3 éve alatt, szemben az ellátórendszeri intézményekbe bekerülőkkel, akik esetében ez az arány 25%-os volt.
Az elmúlt évtizedekben az Elsőként Lakhatást szemlélet hatásmérésekkel igazolt módszertanná vált, ami az USA és Európa különböző országaiban konzisztensen hasonlóan sikeres eredményeket hoz: a résztvevők körében hosszútávon is 80% körüli a lakásmegtartás aránya.
Európa-szerte egyre több nemzeti, regionális és helyi kormányzat alkalmaz Elsőként Lakhatást megközelítést a hajléktalanság elleni küzdelem érdekében. Tapasztalataik alapján a módszer akkor hozza a legjobb eredményeket, ha nem önálló beavatkozásként, hanem egy integrált, több ágazatot (szociális, lakhatási, egészségügyi) összekapcsoló hajléktalanság-felszámolására irányuló, átfogó szakpolitikai stratégia részeként valósul meg. Méltán elismert példa Finnország, ahol az Elsőként Lakhatást szemlélet 2008-ban a Nemzetközi Hajléktalanügyi stratégia része lett, és ahol az elmúlt 18 évben fokozatosan olyan mértékben csökkent a tartós hajléktalanság, hogy 2027-re a teljes felszámolását tűzték ki célul.
Bár hazai adat még nem áll rendelkezésünkre, az Elsőként Lakhatást stratégiai alkalmazása különböző országokban végzett költségelemzések alapján potenciálisan költséghatékonyabb lehet, mint a lépcsőzetes ellátások, mivel költségcsökkenést eredményezhet más szociális és egészségügyi ellátások területén. Például az Elsőként Lakhatást csökkentheti a sürgősségi orvosi és pszichiátria ellátások igénybevételének gyakoriságát, megelőzheti az egyéb típusú hajléktalanellátó intézményekben töltött tartózkodást, és csökkenti a büntetőjogi rendszerrel való kapcsolatba kerülés gyakoriságát.
Az Utcáról Lakásba! Egyesület Elsőként Lakhatást szemléletű munkája
Hazánkban az Utcáról Lakásba! Egyesület 13 éve elsőként alakított ki Elsőként Lakhatást szemléletű programot. Kezdeményezésünkkel az azóta csak mélyülő lakhatási válság problémáira kerestünk megoldást: egyre szélesebb rétegek számára megfizethetetlen a piaci lakhatás, a hazai nonprofit bérlakásszektor szűk és rossz állapotú, az intézményes lakhatási megoldások pedig kifejezetten kontraproduktívak a sokszor traumatizált, azonban önálló életvitelt fenntartó ügyfelek részére.
A Kunyhóból Lakásba program keretében használaton kívüli, rossz állapotú önkormányzati bérlakásokat újítunk fel, amelyekbe közterületen és kunyhóban élő hajléktalan családok költözhetnek, akik szociális alapú lakbért fizetnek, és akik számára szociális munkát nyújtunk. A program így egyszerre reagál két szociális-lakhatási problémára: stabil lakhatást és támogatást nyújt a hajléktalanságban érintettek számára, illetve hozzájárul a leromlott állapotú önkormányzati lakásállomány hasznosításához és megújításához. Az Egyesület jelenleg 3 fővárosi önkormányzattal együttműködésben, 32 háztartással dolgozik Elsőként Lakhatást szemlétben, és az elmúlt években több száz bérlőnek nyújtott lakhatást. A nemzetközi eredményekhez hasonlóan bérlőink 90%-ban tartósan megtartották a lakhatásukat, pedig szolgáltási eszköztárunk a szűkös anyagi és kapacitásbeli lehetőségeknél fogva szerényebb az eredeti programban kidolgozottnál.
A program keretében az Egyesület az alábbi tevékenységeket végzi:
- Partneri együttműködés önkormányzati, civil és for-profit szereplőkkel
- Program helyi kereteinek kialakítása
- Az önkormányzatok által kijelölt lakások megtekintése, felmérése, költségtervezése
- Helyi lakáspályázat lebonyolítása, lehetséges beköltözők szűrése és kiválasztása
- Az önkormányzati bérlakás felújításának megtervezése, ütemezése és kivitelezése
- Beköltözés koordinációja, arra való felkészítés közösségi szociális munka keretei között
- Sorstárs mentor program
- Közösségi alapú munkaerő-piaci reintegrációs program
- Intenzív, trauma-tudatos, szükséglet-alapú szociális munka
Hajléktalanságból kivezető Elsőként Lakhatást szemléletű programunkon túl állami gondozásban felnőtt fiataloknak szóló lakhatási programot, lakásügynökséget és menekülteknek szóló albérlettámogatási programot működtetünk. Az állami ellátórendszer eddig tapasztalt hiányosságaira reflektálva modellprogramokat alkottunk meg, melyek kialakításában kiemelt szempont volt a fenntarthatóság és felskálázhatóság.
Tevékenységeinkben a közvélemény és a döntéshozók szemléletformálására, a szakpolitikai párbeszéd erősítésére is törekszünk: az elmúlt években tanácsadóként vettünk részt önkormányzatok lakáspolitikai terveinek kidolgozásában, célzott programok cselekvési terveiben, illetve a Lakhatási Koalíció részeként az önkormányzati és országgyűlési választásokra készült Lakhatási Minimumok összeállításában. Sokéves tapasztalatunk, szemléletformáló tevékenységünk számos nemzetközi pályázaton, díjon és szövetségben nyert elismerést – többek közt a SozialMarie és a World Habitat díjait, melyek a szakmánk legértékesebb innovációit ismerik el.
A FEANTSA és a Housing First Europe Hub európai uniós, Elsőként Lakhatást szemléletet promotáló kezdeményezések egyedüli magyar civil tagjaként közvetlenül hozzáférünk azokhoz az adat-alapú szakpolitikai megoldásokhoz, amelyek ma az Európai Unió lakhatási politikáit alakítják.
Meggyőződésünk, hogy a hajléktalanság ezekkel az eszközökkel felszámolható, és célunk, hogy e tudásbázisra és tapasztalatainkra építve háttértanulmányok és hatásmérések készítésével, szakpolitikai ajánlásokkal és tanácsadással hozzájárulhassunk egy állami szintű lakhatási stratégia kialakításához.
